Vöröshagyma
A vöröshagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj. Közép-Ázsiából került Magyarországra; ősrégi konyhai fűszer, amely a főtt és sült ételeink egyik legkedveltebb ízesítője.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vöröshagyma
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Allium cepa L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vöröshagyma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshagyma témájú médiaállományokat és Vöröshagyma témájú kategóriát. |
Elnevezései
szerkesztésA magyar tájnyelvi elnevezései közül a hajma, a vereshagyma, a zsidószalonna és a mózespecsenye a legismertebbek.
Jellemzése
szerkesztésHagymával áttelelő, fajtától függően kétéves vagy évelő növények. Levelei és tőkocsánya üregesek, a levelek hengeresek. Virágzata gömb alakú ernyő, melyet korai állapotban világoszöld színű fellevél takar. A virágok 3 tagúak, leplesek. A termés tok, magjai feketék.[1]
Termesztése
szerkesztés1.  India |
26,6 |
2.  Kína |
24,2 |
3.  Egyiptom |
3,3 |
4.  USA |
3,1 |
5.  Törökország |
2,5 |
6.  Pakisztán |
2,3 |
7.  Banglades |
2,2 |
8.  Szudán |
2 |
9.  Indonézia |
2 |
10.  Irán |
1,9 |
| – | |
87.  Magyarország |
0,05 |
| .. | |
| Föld összesen | 108 |
A vöröshagyma az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növény a világon. 2021-ben a vöröshagymát több mint 130 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 108 millió tonnát.
A világ legnagyobb vöröshagyma termelői közé tartozik India, Kína, Egyiptom, az USA és Törökország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben India, Kína és Egyiptom az éves termés felét (50%) adták a világ vöröshagyma termelésének.
Gyógyhatása
szerkesztés| Energia 40 kcal 166 kJ | |
| Szénhidrátok | 9.34 g |
|---|---|
| - Cukrok 4.24 g | |
| - Étkezési rostok 1.7 g | |
| Zsír | 0.1 g |
| - telített 0.042 g | |
| - egyszeresen telítetlen 0.013 g | |
| - többszörösen telítetlen 0.017 g | |
| Fehérje | 1.1 g |
| Víz | 89.11 g |
| A-vitamin ekviv. 0 μg | 0% |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.046 mg | 4% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.027 mg | 2% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.116 mg | 1% |
| B6-vitamin 0.12 mg | 9% |
| Folsav (B9-vitamin) 19 μg | 5% |
| B12-vitamin 0 μg | 0% |
| C-vitamin 7.4 mg | 9% |
| E-vitamin 0.02 mg | 0% |
| K-vitamin 0.4 μg | 0% |
| Kalcium 23 mg | 2% |
| Vas 0.21 mg | 2% |
| Magnézium 0.129 mg | 0% |
| Foszfor 29 mg | 4% |
| Kálium 146 mg | 3% |
| Nátrium 4 mg | 0% |
| Cink 0.17 mg | 2% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Illóolajat, B-, és C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (de a zöldhagyma még ennél is többet), pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.
Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos tünetek, és köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is használják. A fertőzéses orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) tüneteit is csökkenti.
Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe.
Felhasználása
szerkesztésTavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor feltöltögetjük.[mj 1]
Ugyanazt jelenti a halványítjuk, itt a halványítjuk szó a szakkifejezés, de ezt hajtatásnak is nevezik. Ez azt jelenti, hogy amikor már majdnem teljesen kifejlődött növény köré földet raknak, a további növekedés folyamán (a föld alatti rész) fehér színűvé válik. Így a felhasználás szempontjából megfelelőbb, kívánatosabb élvezeti érték érhető el, mert a hajtatással a nagyobb fehér rész elérése a cél. A hagymahéj a hagyma külső levelei, amik az érés során elszáradnak, megbarnulnak, ezt a barna héjat vízben felforralva használják, elsősorban gyógyteaként. Húsvétkor a húsvéti tojások festésére, miközben a tojások is keményre főnek. Egyes helyeken éles késsel mintázatokat kaparnak a tojásra, majd zsírral, szalonnabőrrel fényesítik azt. Más helyeken vékony írópálcával, viasszal rajzolják meg a díszítéseket, amelyet a főzés közben nem festi meg a hagymahéj főzete (tojáshéjszínű marad).
Tárolása
szerkesztésKiszedése után utánszárítjuk, a gyökerektől, fellevelektől megszabadítjuk, felfűzve, vagy csak száraz szellős (padlástérben) hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként akár évekig is eltartható.
Fajtái
szerkesztésNagyon sok fajtája van. Nálunk és az egész világon is híres a makói vöröshagyma, amely kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.
| Megnevezés | Fajta | Termőképessége | Jellemzése | Tárolhatósága |
| Alsógödi | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta | Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű. | Hagymája felül lapos, alul kissé megnyúlt alakú, héja barna. Szárazanyag-tartalma alacsony. | Közepesen tárolható fajta. |
| Aroma | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége közepes. Közepes tenyészidejű. | Szárítóipari feldolgozásra alkalmas. Hagymája gömb alakú, héja barna színű | közepesen tárolható fajta. |
| Favorit | Egyéves fajta, magról termeszthető konstans. | Tenyészideje rövid, közepes termőképességű. | Szárazanyag-tartalma alacsony. Hagymája gömb alakú, héja barna | közepesen tárolható. |
| Fertődi ezüstfehér | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Rövid tenyészidejű, közepes termőképességű. | Hagymája lapos, héjszíne fehér. Zöld- vagy főzőhagyma termesztésre alkalmas | tárolhatósága rossz. |
| GK Makolor | Egyéves, frissfogyasztásra és szárítóipari feldolgozásra alkalmas | Magas szárazanyag-tartalmú, kiváló fűszerező értékű. | Terméshozama közepes. Bronzbarna héjú. | Jól tárolható. |
| Glóbus | Áttelelő fajta, középhosszú tenyészidejű. | Vetésideje: szeptember. Felmagzásra nem hajlamos, télállósága jó. | Hagymája gömb alakú, barna héjú. | Jól tárolható. |
| Góliát | Dughagymáról termeszthető, nagyon hosszú tenyészidejű fajta. | Alacsony szárazanyag-tartalmú, nagy, gömb alakú, sötétsárga héjú hagymákat fejleszt. | Folyamatos öntözés mellett kellemes, nem csípős ízű. | : |
| Makó 104 | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége alacsony. Szárítóipari feldolgozásra alkalmas. | Rövid tenyészidejű.Hagymája gömb alakú, héja bronz színű. | Jól tárolható fajta. |
| Makói bronz | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Jelenleg az ország egyik fő fajtája. Hosszú tenyészidejű, alacsony szárazanyag-tartalmú. | Hagymája gömb alakú, bronzbarna a héja. | Jól tárolható. |
| Makói CR | A Makói fajta úgynevezett klímarezisztens változata, dughagymáról termeszthető. | A hagyma tulajdonságai a Makóival közel azonosak | felmagzásra alig hajlamos, ezért márciusban is ültethető. | Jól tárolható. |
| Makói fehér | a Makói fajta fehér színű változata, dughagymáról termeszthető. | Termőképessége alacsony-közepes, szárazanyag-tartalma magasabb. | A hagymák gömb alakúak, héjuk fehér, zöldülésre hajlamos. | Hosszú ideig tárolható. |
| Makói | Dughagymáról termeszthető, termőképessége alacsony, vagy közepes. | Szárazanyag-tartalma magasabb. | A hagymák gömb alakúak, bronzbarnák. Felmagzásra hajlamos, ezért a dughagymát hőkezelni kell. | Ültetése: április eleje. |
| Makométa | nagy hozamú egyéves fajta | hosszú tenyészidejű, ezért korán kell vetni. | Nagy termésátlagú. Héjszíne bronz. | |
| Pannónia | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű. | Hagymája gömb alakú, héjszíne bronzbarna. | Azonos a Makói bronz fajtával |
| Piroska | Egyéves, több levelű | Gépi feldolgozást jól tűrő, jól tárolható | Enyhén lapított. | |
| Sonkahagyma | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta, úgynevezett salátahagyma. | Közepes termőképességgel és tenyészidővel rendelkezik. | Hagymája hosszú, megnyúlt alakú, sárgásbarna héjú. | |
| Tétényi rubin | Magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége nagy, tenyészideje hosszú. | Hagymája felül kissé lapított gömb alakú, héjszíne lila. | Közepesen tárolható. |
| Tisza I. | Áttelelő fajta, hosszú tenyészidejű. | Vetésére augusztus végén kerül sor. | Felmagzásra kevésbé hajlamos, télállósága jó. Hagymája gömb alakú, héja sárgásbarna | Viszonylag jól tárolható. |
- Recept:
- (így is lehet csinálni, és másképp is):
- A lila hagymát összeaprítjuk, és felhevített vajon, vagy olajon, olívaolajon megfonnyasztjuk. Aztán mézet adunk hozzá; némi türelem után pedig balzsamecetet.
- Megfűszerezzük például kakukkfűvel, sózzuk, borsozzuk, és felöntjük vörösborral. Főzzük lassan, sokáig, kavargatjuk, szemmel tartjuk.
- A hagymalekvár akkor készült el, amikor lekvár állagúvá válik.
Fontosabb kártevők és betegségek
szerkesztés- hagymalégy
- fuzáriumos betegség
- hagyma peronoszpóra
- hagyma botrítiszes betegsége
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ 'Feltöltögetés: a növény körüli földből a növény töve köré emelt földkupac. Egyes növények (például hagyma, saláta, burgonya, földimogyoró) termesztésénél elhagyhatatlan művelési forma. Elhagyásával kevesebb, vagy egyáltalán nem szüretelhető, illetve rosszabb minőségű lesz a termés.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
További információk
szerkesztés- Hagymaleves
- Így kell elűzni a hagymaszagot: sírásmentes szeletelés
- Hagyma a házipatikában: mitől egészséges?
- Vöröshagyma ültetése, gondozása, egészségre gyakorolt hatása
- Mircea Bălaşa: A hagyma és a fokhagyma termesztése; ford. Török Sándor; Mezőgazdasági és Erdészeti Kiadó, Bukarest, 1958
- Borka Miklós–Gubicza Józsefné: Hagymafélék termesztése a házikertben; Mezőgazdasági–SZÖVOSZ, Budapest, 1979
- Hagymafélék termesztése; szerk. Botos Gyula és Füstös Zsuzsanna; Mezőgazdasági, Budapest, 1987
- Kis könyv a magyar hagymáról; szöveg Bencsik Gábor szövegével, rajz Elek Lívia; Corvina, Budapest, 1989
- A hagyma gyógyhatása; összeáll., előszó Hajdú József; Makói Kistérség Többcélú Társulása, Makó, 1996 (Makói hagymás kötetek)
- Hagymafélék. Vörös-, fok-, póré-, téli sarjadék-, metélő-, salottahagyma; szerk. Mártonffy Béla; 2. jav. kiad.; Mezőgazda, Budapest, 2000
- A 100 legjobb hagymaétel; szerk. Rus Ibolya; STB Könyvek, Kistarcsa, 2002
- Szabó István: A hagymafélék termesztése; Szaktudás, Budapest, 2002
- Laczkó Tibor: Családi gazdaságokból az Unióba. Hagymafélék exportra; Szaktudás, Budapest, 2005
- Hagymát hagymával. Ételreceptek a Maros völgyéből; Makó és Térsége Fejlesztési Kht., Makó, 2006
- Toró Elza: A 100 legjobb hagymaétel. Mindennapi és különleges receptek mindenkinek; Csengőkert, Kistarcsa, 2011
- Vatai Anna Mária–Máté Sándor: 40 hagymaleves; Zimber-könyvek, Páty, 2018
