Versmondás

A versmondás, az irodalmi alkotások (versek, időnként prózai művek) művészi, élőszóbeli (akusztikai) megjelenítése, előadása; olyan primer és szekunder alkotás (produktív, illetve reproduktív), művészeti tevékenység egyszerre, amelyet egyrészt a vers tartalma, szövege, másrészt az előadó (versmondó, szavaló) egyénisége, habitusa, világlátása, gondolkodásmódja és tehetsége – olvasata –, határoz meg. A versmondó a nyelvtani és szövegejtési szabályokhoz igazodva közvetíti, (reprodukálja) a költő gondolatát, a vers tartalmát, azt az érzést keltve, mintha a vers – a versben meglévő gondolat – a költői eszközök (képek, rím, ritmus stb.) segítségével, itt és most születne meg, amely egyben saját élménye és olvasata a versmondónak. A versmondás más elnevezéssel szavalás (latinul declamatio), versek, költemények művészi igényű előadását jelenti, amely sajátos, többcsatornás művészi kommunikáció. Megtalálható más nemzeti kultúrákban is, de Magyarországon különösen jelentős.

Története

Feltehetően a költészet volt az irodalom legkorábbi formája: az egyes kultúrákban ma is jelentős szerepük van a nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján öröklődő mítoszoknak, genealógiáknak, jogi vagy erkölcsi útmutatást adó szabálygyűjteményeknek, melyek a megjegyzésüket segítendő, verses formában álltak össze.

Bárhol és bármikor keletkezett színházi kultúra, ugyanott már minden emberemlékezetet meghaladó idők óta volt előadó-művészet. Aiszkhülosz, aki az i. e. V. század folyamán a tepsziszi kezdeményből tulajdonképpen kiformálta a dráma műfaját, maga mondotta magáról, hogy ő csupán morzsákat gyűjtött Homérosz dúsan terített asztaláról. (…) Ezeket akkor már évszázadok óta mondták a hivatásos hősénekmondók, a rhapszodoszok és utódaik.

– Hegedüs Géza költő színházi szakíró, kritikus

A szavalás a 19. század első felében iskolai-retorikai gyakorlat, a szónoklat művészetének előiskolája volt. Önálló művészeti ágként a reformkorban alakult ki. Az első hivatásos versmondók a nemzeti színjátszás nagy alakjai voltak. A 19. század és 20. század fordulóját követő időszakban vált igazán jelentőssé.

Szavald a beszédet, kérlek, amint én ejtém előtted: lebegve a nyelven; mert ha oly teli szájjal mondod, mint sok szinész, akár a város dobosa kiáltná ki verseimet. Ne is fűrészeld nagyon a levegőt kezeddel, így; hanem jártasd egészen finomul: mert a szenvedély valódi zuhataga, szélvésze, s mondhatnám forgószele közepett is bizonyos mérsékletre kell törekedned és szert tenned, mi annak simaságot adjon. Ó, a lelkem facsarodik belé, ha egy tagbaszakadt, parókás fejű fickót hallok, hogyan tépi foszlánnyá, csupa rongyokká, a szenvedélyt, csakhogy a földszint állók füleit megrepessze, kiknek legnagyobb részét semmi egyéb nem érdekli, mint kimagyarázhatatlan némajáték és zaj. Én az ilyen fickót megcsapatnám, amiért a dühöncöt is túlozza és heródesebb Heródesnél. Kerüld azt, kérlek.

– William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi, Arany János fordítása

Versmondó magyar költők

Híres magyar versmondó színészek

Amatőr versmondók

Jegyzetek

Források

Szavalás. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

Kiss László: Az életre keltett vers – a versmondás^{[halott link]}, krater.hu
Kosztolányi Dezső - Szavalás, Nyugat 1926. 6. szám, epa.oszk.hu
Karinthy Frigyes - Vers és szavalás, Nyugat 1909. 10-11. szám, epa.oszk.hu

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Irodalom

Hegedüs Géza: A költői mesterség - Bevezetés a magyar verstanba, Fapadoskönyv Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 9789632997421

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Magyar Versmondók Egyesülete, vers.hu
Versmondó folyóirat
Versrádió
Kaleidoszkóp VersFesztivál
Magyar Versmondásért Alapítvány - Verset mondani, versmondas.hu
Magyar színháztörténet - Versmondás és színészet, mek.oszk.hu
Vers, mondás, személyiség
A szép magyar beszédért, csekepeter.hu
Józsa István: A ritmikus versmondás szerepe, tani-tani.info

[1] Pilinszky János szavalja "Utószó" című versét

[2] Nagy László szavalja "Ki viszi át a szerelmet" című versét

[3] Weöres Sándor szavalja "Merülö Szaturnusz (T. S. Elliot emlékének)" című versét

[4] Jónás Tamás szavalja "Nagy szerelmes vers" című versét

[5] Tóth Krisztina szavalja "Idegen test", "Notesz' és a 'Kutya' című versét

[6] Madaras József szaval, József Attila: Mama

[7] Timár József szaval, Vörösmarty Mihály: Szózat

[8] Mádi Szabó Gábor szaval, Füst Milán: A magyarokhoz

[9] Kaszás Attila szaval, József Attila: A Dunánál

[10] Huszti Péter szaval, Vajda János: Húsz év múlva

[11] Darvas Iván szaval, Kölcsey Ferenc: Himnusz

[12] Domján Edit szaval, József Attila: Tél

[13] Helyey László szaval, Radnóti Miklós: Virágének

[14] Szabó Gyula szaval, Vörösmarty Mihály: Szózat

[15] Bánffy György szaval, Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

[16] Kállai Ferenc szaval, Ady Endre: Biztató a szerelemhez

[17] Gáti József szaval, Radnóti Miklós: Második Ecloga

[18] Gáti Oszkár szaval, Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

[19] Illyés Kinga szaval, Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal

[20] Hegedűs D. Géza szaval, Nagy László: Anyakép

[21] Berek Katalin szaval, Berek Katalin szaval, Nagy László: Rege

[22] Jancsó Adrienne szaval, Jékely Zoltán: Egy fiúcskához

[23] Bitskey Tibor szaval, József Attila: Március

[24] Latinovits Zoltán szaval, József Attila: Eszmélet

[25] Cserhalmi György szaval, Radnóti Miklós: Októberi erdő

[26] Mensáros László szaval, Berzsenyi Dániel: A közelítő tél

[27] Sinkovits Imre: szaval, Arany János Walesi bárdok

[28] Turek Miklós szaval, Petőfi Sándor: Magyar vagyok

[29] Gálffi László szaval, Lászlóffy Aladár: Provincializmus

[30] Szeleczky Zita szaval, Remenyik Sándor: Mindhalálig

[31] Sztankay István szaval, Csokonay Vitéz Mihály: A reményhez

[32] Kézdy György szaval, Kassák Lajos: Meditáció

[33] Havas Judit szaval: Kemény István: Néhány jellegzetes hold

[34] Cseke Péter szaval, Reményik Sándor: Csendes csodák

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

[34]