Werner von Haeften
Werner Karl von Haeften (Berlin, 1908. október 9. – Berlin, 1944. július 21.)[2] második világháborús német katona, a Wehrmacht főhadnagya, a Walküre hadművelet, azon belül is az Adolf Hitler elleni július 20-i merénylet egyik fontos résztvevője. A német náciellenes mozgalom hősének tekintik.
Werner von Haeften | |
Született | 1908. október 9.[1] Berlin |
Meghalt |
Tiergarten |
Sírhely | Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin |
Állampolgársága | nemzetiszocialista Németország |
Rendfokozata | főhadnagy |
Csatái | második világháború |
Kitüntetései | Vaskereszt |
Halál oka | lőtt seb |
Szülei | Hans von Haeften |
A Wikimédia Commons tartalmaz Werner von Haeften témájú médiaállományokat. |
Fiatalkora
szerkesztésHaeften és testvére, Hans Berlinben születtek, apjuk Hans von Haeften volt, katonatiszt és a Német Nemzeti Levéltár (Reichsarchiv) elnöke. Werner szülővárosában tanult jogot, majd egy hamburgi bankban dolgozott a második világháború kirobbanásáig, amikor csatlakozott a német hadsereghez.
Háborús szolgálat, a Walküre hadművelet
szerkesztés1943-ban, miután felépült egy, a keleti fronton elszenvedett súlyosabb sebesüléséből, Haeften Claus von Stauffenberg ezredes szárnysegédje lett, aki a német ellenállás egyik legmeghatározóbb alakja volt.
1944. július 20-án Stauffenberg és Haeften voltak azok, akik a kelet-poroszországi Rastenburgba (ma Kętrzyn, Lengyelország) utaztak, a Wehrmacht főparancsnoki erődítményébe, a Farkasverembe (Wolfsschanze), azzal a céllal, hogy megölik Adolf Hitlert, és így a Tartalékhadsereg átveheti az irányítást a náciktól. Stauffenberg egy aktatáskába rejtett bombát helyezett el abban a konferenciateremben, ahol fontos német katonai vezetők tartottak tanácskozást a Führer részvételével. A robbanást követően Stauffenberg és Haeften sietve elhagyták a helyszínt, és Berlinbe repültek, ahol (abban a tudatban hogy Hitler meghalt, aki – mint később kiderült – túlélte a merényletet) elindították a Walküre hadművelet névre keresztelt tervet. A terv azonban kudarcot vallott, a nácikhoz hű csapatok megakadályozták a hatalomátvételt.
Még aznap este Haeftent, Stauffenberget, valamint Friedrich Olbricht tábornokot és Albrecht Mertz von Quirnheim ezredest letartóztatták a Bendlerblock területén (a Hadügyminisztérium épületében), és Friedrich Fromm tábornok, a Tartalékhadsereg főparancsnoka (akinek a beleegyezése nélkül indították el a hadműveletet, és akit később szintén letartóztattak és kivégeztek hallgatólagos bűnrészességért) egy gyorsított hadbírósági eljárás keretében mind a négyüket golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet éjfél után, a Bendlerblock udvarán hajtotta végre egy tíz főből álló gyalogsági kivégzőosztag.[3] Olbricht és Quirnheim volt az első két kivégzett, majd Stauffenberget szólították, ám Haeften, hűségét és hatalomnak való ellenszegülését még egyszer utoljára bizonyítandó, a Stauffenbergnek szánt golyók útjába állt, így ő halt meg harmadikként.[4]
Werner testvérét, Hansot (aki szintén részt vett az ellenállási mozgalomban) 1944. augusztus 15-én kötéllel végezték ki a Plötzenseei börtönben.
Megjelenése a kultúrában
szerkesztésAz 1971-es, Osvobozhdenie: Napravlenie glavnogo udara[5] című, a keleti blokk országainak koprodukciójában készült filmdrámában Haeftent a keletnémet Hans-Edgar Stecher alakította. A 2004-es német Stauffenberg - A Valkűr hadművelet című filmben Hardy Krüger, Jr. játszotta el, a 2008-as Valkűr című filmben pedig Jamie Parker.
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Werner von Haeften című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Fest, Joachim. Plotting Hitler's Death ('Staatsstreich: Der lange Weg zum 20 Juli'). Weidenfeld & Nicolson (1996). ISBN 0-297-81774-4
- Moorhouse, Roger. Killing Hitler. Jonathan Cape (2006). ISBN 0-224-07121-1