Zsírfecske

A zsírfecske vagy szuszók (Steatornis caripensis) a lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe tartozik, és a szuszókfélék (Steatornithidae) családjának egyetlen faja.

Zsírfecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Cypselomorphae Rend: Lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) Család: Szuszókfélék (Steatornithidae) (Bonaparte, 1842) Nem: Steatornis (Humboldt, 1814) Faj: S. caripensis
Tudományos név
Steatornis caripensis (Humboldt, 1817)
Szinonimák
Szuszók
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zsírfecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zsírfecske témájú kategóriát.

Előfordulása

Dél-Amerika északi részének hegyvidéki területein, a trópusi őserdők barlangjaiban költ.

Megjelenése

Testhossza 35 centiméter, testtömege 400 gramm. Csőre kampós, inkább ragadozó életmódra utalna. Vörösesbarna színű tollruhája van, fehér mintázattal.

Steatornis caripensis

Életmódja

Gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozik. Madaraktól szokatlan módon a barlangokban kibocsátott hallható hang (1,5-2,5 kHz) visszhangjai alapján tájékozódik, a 20 cm-nél nagyobb tárgyakat felismerve. Éjszaka aktív, az olajpálma gyümölcsének fogyasztására specializálódott.

Szaporodása

Telepesen fészkel. Barlangokban, ürülékből és gyümölcsök hulladékából építi fészkét. Fészekalja 2–4 tojásból áll, melyen 33 napig kotlik. Fiókáik a zsíros étrendnek köszönhetően komoly zsírréteget növesztenek, amit a bennszülöttek sütésre vagy világításra használnak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
• Képek az interneten a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe

Irodalom

• G. Mayr: On the phylogenetic relationships of the trogons (Aves, Trogonidae). In: J. Avian Biol. 34, 2003, 81–88. oldal
• Alexander v. Humboldt: Reise in die Aequatorial-Gegenden des neuen Continents. német forditas. 1865. (Link auf Beginn der Beschreibung der Höhle bei Project Gutenberg)
• R. A. Holland, M. Wikelski, F. Kümmeth, C. Bosque: The Secret Life of Oilbirds: New Insights into the Movement Ecology of a Unique Avian Frugivore. In: PLoS ONE. 4(12), 2009, S. e8264. doi:10.1371/journal.pone.0008264