Közönséges csimpánz
A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) fajába négy alfaj tartozik, amelyek Afrika 21 különböző országában élnek. A bonobóval vagy törpecsimpánzzal (Pan paniscus) együtt a csimpánz (Pan) nembe tartozik.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 A közönséges csimpánz alfajainak elterjedése: 1. Pan t. verus. 2. P. t. vellerosus.
3. P. t. troglodytes. 4. P. t. schweinfurthii. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges csimpánz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges csimpánz témájú médiaállományokat és Közönséges csimpánz témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésKizárólag Afrikában honosak. Korábban elsősorban az egyenlítői erdőkben éltek, de a fakitermelés miatt mára kiszorultak a másodlagos (levágott, majd visszavadult), valamint a mocsár-, illetve bambuszerdőkbe is.
Alfajai
szerkesztés- Kelet-nigériai csimpánz (Pan troglodytes vellerosus) Gray, 1862
- Nyugat-afrikai csimpánz (Pan troglodytes verus) Schwarz, 1934
- Közép-afrikai csimpánz (Pan troglodytes troglodytes) Blumenbach, 1799
- Kelet-afrikai csimpánz (Pan troglodytes schweinfurthii) Giglioli, 1872
Életmódja
szerkesztésA csimpánzok mindenevők. Bár táplálékukat elsősorban növényi részek, gyümölcsök, levelek, rügyek alkotják, nem elhanyagolható mennyiségben állati eredetű táplálékot (rovarokat, férgeket és kisebb emlősöket) is fogyasztanak.
A kisebb termetű emberszabásúak közé tartoznak: a hímek 160 centiméteresek, a nőstények 130 centiméteresek, a hímek 50–70, a nőstények 40–50 kilósak. Több felnőtt nőstényből és hímből, valamint fiatalokból álló csapatokban élnek. A csoport létszáma változó, hattól akár hatvanig terjedhet. A csimpánzcsapat naponta többször is apró részekre bomlik, és kisebb csoportok esznek, alszanak, játszanak, kutatnak táplálék után. A csoportok összetétele változó, de az anyák mindig együtt maradnak kölykeikkel, és a baráti viszonyban álló hímek (az egyes hímek többnyire néhány fős baráti társaságok tagjai) is többnyire együtt vándorolnak. Nap közben többször újra összeállnak.
A csimpánzok nem osztják meg egymással a táplálékukat (csak az anyák kölykeikkel). Még a gyakori vadászat eredményét sem osztják el a résztvevők. Az, aki a hajsza végén a zsákmányt (varacskos disznó malacát, kölyök páviánt vagy más majomfélét) elkapta, igyekszik ugyan gyorsan egy nehezen hozzáférhető fára mászni vele, de eltűri, hogy a hajsza résztvevői egy-egy darabot, szárnyat-combot lecsípjenek belőle. Ez nem vált ki belőlük agressziót. Ezt az etológusok más állatfajokkal összehasonlítva nagyon békés, szociális viselkedésnek tekintik.
A magas agressziós szint miatt együttműködésük fejletlen, legfeljebb a vadászatra terjed ki: ehhez a hímek mindig csoportokba állnak össze. A hímek könnyen kapnak dührohamot apró sérelmekért, és aki elöl van a rangsorban, alaposan elnáspángolhatja a hátrébb lévőket. A győztes hím a verekedés végén körbejár, és igyekszik megnyugtatni, megbékíteni a nőstényeket, kölyköket, fiatal hímeket. Ilyesmi az emberen, a csimpánzon és a bonobón kívül egyetlen majomfélénél sem fordul elő: épp ezért ezt a három fajt békeszerető fajoknak nevezik. Az éjszakát a nagy csapatban töltik el, de minden állat egyénileg épít magának fészket a közeli fák ágai között (csak a kölykök alszanak anyjukkal).
A csimpánzcsapatban egyértelműen a hímek dominálnak, egy alfahímmel az élen. Minden felnőtt hím dominálja bármely felnőtt nőstényt, de a nőstények között is van egy dominancia-sorrend.
A csimpánzcsapat ismeri és védi területének határait. A hímek hárman-négyen-öten elég gyakran őrjáratoznak a területük határain. Az őrjáratok gyakran keverednek konfliktusba a szomszédos csapatok hímjeivel. Gyakran összeverekednek, és ha egy nagyobb csapat magányos hímmel találkozik, azt azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem a csimpánzagresszió saját csapaton belüli viselkedésformái kísérik: a szomszéd hímeket prédának tekintik. Ha viszont nősténnyel találkoznak, azt körülveszik, és némi erőszakkal a saját területükre terelik, majd hetekig vigyáznak arra, nehogy visszamenjen, vagy saját nőstényeik el ne üldözzék. Az ivarérés idején a nősténycsimpánzok időnként maguktól is átballagnak a szomszédokhoz. A hímek egész életükben ugyanabban a csapatban élnek: ha elhagynák területüket, a szomszédok azonnal megölnék őket.
A közönséges csimpánz 40-50 évig él.
Szaporodása
szerkesztésA nőstények 8-9 éves korukban válnak ivaréretté, de csak 10-11 évesen szülnek először. A nőstény csimpánzok ivari ciklusa az emberekéhez nagyon hasonló; nagyjából havonta egyszer kerülnek ösztruszba (amikor a petesejt megtermékenyítésre kész). Ilyenkor a külső ivarszerveik erősen megduzzadnak és bepirosodnak, így jelezve a hímeknek a párzási hajlandóságot. A dominancia-sorrend miatt elvileg csak az alfahím párosodhat a nősténnyel, de előfordulnak félrelépések is, amikor az alfahím figyelme lankad. A vemhesség 202-261 napig tart, melynek végén 1, ritkán 2 utód születik. A nőstény körülbelül három évente párosodik. A kicsik 4-5 éves korukig az anyjukkal maradnak.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
- Emberszabásúak
- Az emberi természet biológiai gyökerei
