Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɛɟ]

Főnév

hegy

  1. (földrajz) A földfelszín 200 méternél nagyobb kiemelkedése.
  2. Egy hosszúkás tárgy elvékonyodó, szúrós végű része.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Fordítások

Ragozás

hegy ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset hegy hegyek
tárgyeset hegyet hegyeket
részes eset hegynek hegyeknek
-val/-vel heggyel hegyekkel
-ért hegyért hegyekért
-vá/-vé heggyé hegyekké
-ig hegyig hegyekig
-ként hegyként hegyekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben hegyben hegyekben
-on/-en/-ön hegyen hegyeken
-nál/-nél hegynél hegyeknél
-ba/-be hegybe hegyekbe
-ra/-re hegyre hegyekre
-hoz/-hez/-höz hegyhez hegyekhez
-ból/-ből hegyből hegyekből
-ról/-ről hegyről hegyekről
-tól/-től hegytől hegyektől
hegy birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én hegyem hegyeim
a te hegyed hegyeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
hegye hegyei
a mi hegyünk hegyeink
a ti hegyetek hegyeitek
az ő hegyük hegyeik

Származékok

  • hegy - Értelmező szótár (MEK)
  • hegy - Etimológiai szótár (UMIL)
  • hegy - Szótár.net (hu-hu)
  • hegy - DeepL (hu-de)
  • hegy - Яндекс (hu-ru)
  • hegy - Google (hu-en)
  • hegy - Helyesírási szótár (MTA)
  • hegy - Wikidata
  • hegy - Wikipédia (magyar)
  NODES