castigar
Kiejtés
- IPA: [kɐʃ.ti.ɡɐɾ]
Ige
castigar (first-person singular jelen castigo, first-person singular múlt castiguei, bef. melléknévi igenév castigado)
Kiejtés
- IPA: /kastiˈɡaɾ/, [kas.t̪iˈɣ̞aɾ]
Ige
castigar (E/1. jelen idő castigo, E/1. múlt idő castigué, múlt idejű melléknévi igenév castigado)
Etimológia
A latin castigo igéből.
Igeragozás
castigar (g-gu tőhangváltás) ragozása