csípőcsont

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡ʃiːpøːt͡ʃont]

Főnév

csípőcsont

1. A csípőcsont (coxae) a csontos medence legfelső és egyben legnagyobb csontja, amely a legtöbb gerincesnél, köztük a madaraknál és az emlősöknél is megtalálható, a csontos halak azonban nem rendelkeznek vele. Latin eredetű nevének (ile, ilis) jelentése 'ágyék' vagy 'horpasz'. Az ember csípőcsontja két részre oszlik, a testre és a lapátra; határuk a belső felületen az ívelt vonal (linea arcuata) mentén, illetve a külső szegélynél, az ízületi ároknál található

Etimológia

csípő +‎ csont

Fordítások

Tartalom

angol: hip bone (en) dán: hofteben (da) sn finn: lonkkaluu (fi) francia: os de la hanche (fr) hn, os coxal (fr) hn holland: heupbeen (nl) sn japán: 寛骨 (ja) (かんこつ, kankotsu) kínai: 髖骨 (zh), 髋骨 (zh) (kuāngǔ), 胯骨 (zh) (kuàgǔ)

maláj: tulang pinggul (ms), tulang inominat (ms) maori: himu (mi), pōrori (mi) német: Hüftknochen (de) hn norvég: hoftebein (no) orosz: тазовая кость (ru) nn (tazovaja kostʹ) portugál: anca (pt) nn, osso do quadril (pt) hn scots: hurkle-bane (sco) spanyol: hueso de la cadera (es) hn, coxal (es) hn, hueso coxal (es) hn, hueso innominado (es) hn svéd: höftben (sv) sn