dolcsi

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈdolt͡ʃi]

Főnév

dolcsi

1. (tréfásan) Dollár.

Ragozás

dolcsi ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	dolcsi	dolcsik
tárgyeset	dolcsit	dolcsikat
részes eset	dolcsinak	dolcsiknak
-val/-vel	dolcsival	dolcsikkal
-ért	dolcsiért	dolcsikért
-vá/-vé	dolcsivá	dolcsikká
-ig	dolcsiig	dolcsikig
-ként	dolcsiként	dolcsikként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	dolcsiban	dolcsikban
-on/-en/-ön	dolcsin	dolcsikon
-nál/-nél	dolcsinál	dolcsiknál
-ba/-be	dolcsiba	dolcsikba
-ra/-re	dolcsira	dolcsikra
-hoz/-hez/-höz	dolcsihoz	dolcsikhoz
-ból/-ből	dolcsiból	dolcsikból
-ról/-ről	dolcsiról	dolcsikról
-tól/-től	dolcsitól	dolcsiktól

dolcsi birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	dolcsim	dolcsijaim
a te	dolcsid	dolcsijaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	dolcsija	dolcsijai
a mi	dolcsink	dolcsijaink
a ti	dolcsitok	dolcsijaitok
az ő	dolcsijuk	dolcsijaik

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)