erő
Kiejtés
- IPA: [ ˈɛrøː]
Főnév
erő
- (fizika) A fizikában bármi olyan dolog, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra késztet. Az eredő erő a testre ható összes erő összege. Az erő vektormennyiség, amit az erő hatására történő impulzusváltozás gyorsaságával definiálunk, és így van iránya. Az erő SI-egysége a newton.
Etimológia
- Egy ótörök *ärygh szóból, ami az *är (a.m. férfi) szó továbbképzése.
- Ősi örökség a finnugor korból, lásd a férj címszót. Ebben az esetben ugyanúgy erő < férfi, ahogy pl. a latinban vis < vir.
- A jelentésváltozáshoz még vö. ír neart erő és kurd nêr (férfi).
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | erő | erők |
tárgyeset | erőt | erőket |
részes eset | erőnek | erőknek |
-val/-vel | erővel | erőkkel |
-ért | erőért | erőkért |
-vá/-vé | erővé | erőkké |
-ig | erőig | erőkig |
-ként | erőként | erőkként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | erőben | erőkben |
-on/-en/-ön | erőn | erőken |
-nál/-nél | erőnél | erőknél |
-ba/-be | erőbe | erőkbe |
-ra/-re | erőre | erőkre |
-hoz/-hez/-höz | erőhez | erőkhez |
-ból/-ből | erőből | erőkből |
-ról/-ről | erőről | erőkről |
-tól/-től | erőtől | erőktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | erőm | erőim |
a te | erőd | erőid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
erője | erői |
a mi | erőnk | erőink |
a ti | erőtök | erőitek |
az ő | erőjük | erőik |
Szinonimák
Származékok
- erős, erőtlen
- (összetételek): akaraterő, atomerő, bivalyerő, életerő, erőátvitel, erőfeszítés, erőforrás, erőgyarapodás, erőgyűjtés, erőkifejtés, erőleves, erőmegtakarítás, erőmérő, erőmutatvány, erőmű, erőműtelep, erőművész, erőpazarlás, erőpróba, erőszak, erőszakos, erőtartalék, erőtöbblet, erőteljes, erőviszony, erővonal, fényerő, férfierő, gőzerő, gyógyerő, haderő, hangerő, hatóerő, horderő, inerciaerő, izomerő, jogerő, képzelőerő, légierő, lóerő, munkaerő, őserő, segéderő, tanerő, táperő, termelőerő, termőerő, tetterő, túlerő, tűzerő, varázslóerő, vásárlóerő