fúr

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfuːr]

Ige

fúr

1. Szilárd anyagba lyukat készít.

Etimológia

Tkp. *puri, ősi örökség az uráli korból, vö. finn porata.

Fordítások

Tartalom

angol: bore (en), drill (en) cigány: furingyé (rom) dán: bore (da) feröeri: bora (fo) finn: porata (fi) holland: boren (nl) izlandi: bora (is)

latin: terebro (la) német: bohren (de) norvég: bore (no) olasz: scavare (it) orosz: сверлить (ru) (sverlitʹ) óangol: borian (ang) ógörög: τετραίνω (grc) (tetraínō) portugál: cavar (pt) svéd: borra (sv)

Származékok

• furakodik, fúrás, fúró

• (igekötős alakok): | átfúr | befúr | belefúr | keresztülfúr | kifúr | megfúr |