hava
| hava, v | ||||
| szám | egyes szám | többes szám | ||
| személy | első | második | harmadik | mind |
| Kijelentő mód | eg | tú | hann / hon tað |
vit, tit, teir / tær / tey tygum |
| Jelen | havi | hevur | hevur | hava |
| Múlt | hevdi | hevdi | hevdi | høvdu |
| Felszólító mód | tú | tit | ||
| Jelen | — | hav ! | — | havið ! |
| Főnévi igenév | hava | |||
| Jelen idejű melléknévi igenév | havandi | |||
| Múlt idejű melléknévi igenév a7 | havdur | |||
| Supinum | havt | |||
Ige
hava (segédige)
- birtokol, van neki valamije
Lásd még
- eiga - birtokol
Főnév
hava
Etimológia
Arab eredetű szó.