kóstoló

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkoːʃtoloː]

Főnév

kóstoló

1. (konyha)
2. előzetes

Származékok

• (összetételek): borkóstoló

Fordítások

Tartalom

angol: taste (en), sample (en) francia: goûteur (fr) hn, goûteuse (fr) nn ír: blastóir (ga) hn

német: Kostprobe (de) hn

Ragozás

kóstoló ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kóstoló	kóstolók
tárgyeset	kóstolót	kóstolókat
részes eset	kóstolónak	kóstolóknak
-val/-vel	kóstolóval	kóstolókkal
-ért	kóstolóért	kóstolókért
-vá/-vé	kóstolóvá	kóstolókká
-ig	kóstolóig	kóstolókig
-ként	kóstolóként	kóstolókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kóstolóban	kóstolókban
-on/-en/-ön	kóstolón	kóstolókon
-nál/-nél	kóstolónál	kóstolóknál
-ba/-be	kóstolóba	kóstolókba
-ra/-re	kóstolóra	kóstolókra
-hoz/-hez/-höz	kóstolóhoz	kóstolókhoz
-ból/-ből	kóstolóból	kóstolókból
-ról/-ről	kóstolóról	kóstolókról
-tól/-től	kóstolótól	kóstolóktól

kóstoló birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kóstolóm	kóstolóim
a te	kóstolód	kóstolóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kóstolója	kóstolói
a mi	kóstolónk	kóstolóink
a ti	kóstolótok	kóstolóitok
az ő	kóstolójuk	kóstolóik

Melléknév

kóstoló

Etimológia

kóstol folyamatos melléknévi igeneve.