kanca

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɒnt͡sɒ]

Főnév

kanca

1. A lófélék nősténye.

Etimológia

Egy szláv *konica szóból, amely a szláv nyelvek közül csak a cseh tájnyelvben használatos. (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1970).

Fordítások

Tartalom

albán: pelë (sq) nn angol: mare (en) baszk: behor (eu) bolgár: кобила (bg) nn (kobila) breton: kazeg (br) nn cigány: graszni (rom), grászt (rom) cseh: klisna (cs) nn, kobyla (cs) nn dán: hoppe (da) kn erza: эльде (myv) (elʹde) eszperantó: ĉevalino (eo) feröeri: ryssa (fo) nn finn: tamma (fi) francia: jument (fr) nn görög: φοράδα (el) nn (foráda) héber: סוּסָה‎ (he) nn (susá) holland: merrie (nl) nn ír: láir (ga) nn izlandi: hryssa (is) nn, meri (is) nn japán: 牝馬 (ja) katalán: euga (ca) nn koreai: 암말 (ko) (ammal) (ámmál) krími tatár: baytal (crh)

latin: equa (la) nn lengyel: klacz (pl) nn litván: kumelė (lt) nn macedón: кобила (mk) nn (kobila) német: Stute (de) nn, Mähre (de) nn (öreg kanca) norvég: hoppe (no) nn ógörög: ἵππος (grc) nn (híppos) provanszál: èga (oc) nn, cavala (oc) nn olasz: cavalla (it) nn orosz: кобыла (ru) nn (kobyla) oszét: ефс (os) (efs) örmény: մատակ (hy) (matak), զամբիկ (hy) (zambik) pastu: آسپه‎ (ps) nn (āspa) perzsa: مادیان‎ (fa) portugál: égua (pt) nn román: iapă (ro) nn skót gael: làir (gd) nn spanyol: yegua (es) nn svéd: märr (sv) kn szerbhorvát: кобила (sh) nn, kobila (sh) szlovák: kobyla (sk) nn szlovén: kobila (sl) nn telugu: ఆడ గుర్రం (te) nn (āḍa gurraṃ) török: kısrak (tr) walesi: caseg (cy) nn

Török

Főnév

kanca

1. horog