Kiejtés

  • IPA: [ ˈorɡonɒ]

Főnév

orgona

  1. (zene) Sípokból álló hangszer.

Etimológia

ö A görög eredetű középkori latin organum szóból.

Fordítások

Főnév

orgona

  1. (növénytan) Egy lila virágú, kellemes illatú növény.

Etimológia

A szó az orgona (mint sípokból álló hangszer) és a régies orgovány szavak keveredéséből jött létre. Utóbbi szláv eredetű szó, vö. szlovák orgován. A szó a török erguvan (a.m. egy bíborszín virágú díszfa) szó átvétele, ami perzsa eredetű.

Fordítások

  NODES
deepl 1
os 3