vörösvértest
Kiejtés
- IPA: [ ˈvørøʃveːrtɛʃt]
Főnév
vörösvértest
- (gyógyszertan) A vörösvértestek, más néven vörösvérsejtek vagy eritrociták, a vérsejtek egyik típusa, amelyek oxigént szállítanak a test minden sejtjébe. Ezek a sejtek a csontvelőben termelődnek és keringési rendszeren keresztül szállítják az oxigént a hemoglobin nevű fehérje segítségével, amely képes megkötni az oxigénmolekulákat. A vörösvértestek élettartama körülbelül 120 nap, majd a lépben és a májban bomlanak le.
Vörösvértestek felépítése
A vörösvértestek különleges, korong alakúak és sejtmag nélküliek, így képesek rugalmasan átjutni a legkisebb hajszálereken is. Hemoglobint tartalmaznak, amely adja jellegzetes vörös színüket, és lehetővé teszi az oxigén megkötését és szállítását. A hemoglobin egy vastartalmú fehérje, amely nemcsak az oxigént, hanem részben a szén-dioxidot is szállítja a sejtekből a tüdőbe, ahol az kilélegezhető.
Vörösvértestek funkciója
A vörösvértestek elsődleges feladata az oxigén szállítása a tüdőből a test sejtjeibe, valamint a szén-dioxid elszállítása a sejtekből a tüdőbe. Ez elengedhetetlen a sejtek normális működéséhez, mivel az oxigén kulcsszerepet játszik az energia előállításában (ATP szintézise) a sejtekben.
Hemoglobin és oxigénszállítás
A hemoglobin képes reverzibilisen kötni az oxigénmolekulákat, így a tüdőben oxigénnel telítődik, majd a test különböző részeire szállítja azt. A hemoglobin emellett részben a szén-dioxidot is megköti és visszaszállítja a tüdőbe, ahol a kilégzés során eltávozik.
A vörösvértestek képződése és lebomlása
- Képződés: A vörösvértestek a csontvelőben keletkeznek egy folyamat, az eritropoézis révén. A vörösvértestképzéshez szükség van vasra, B12-vitaminra és folsavra. Az eritropoézist az eritropoetin hormon szabályozza, amelyet a vese termel alacsony oxigénszint esetén.
- Lebomlás: A vörösvértestek körülbelül 120 napig élnek, majd lebomlanak a lépben és a májban. A hemoglobin vastartalma újrahasznosul, míg a megmaradt anyagok, például a bilirubin, kiválasztódnak az epével.
Vörösvértestek száma és egészsége
A normális vörösvértestszám fenntartása kulcsfontosságú az egészséghez. A vörösvértestek számának vagy működésének rendellenességei különféle betegségeket okozhatnak:
- Anémia (vérszegénység): Ha a vörösvértestek száma csökken vagy a hemoglobin koncentrációja alacsony, anémia alakul ki. Az anémia fáradtságot, gyengeséget, légszomjat és szédülést okozhat. Különböző típusai vannak, például vashiányos anémia, folsav- vagy B12-vitaminhiányos anémia.
- Policitémia: A vörösvértestek túlzott termelése miatt alakul ki, és sűrűbbé teszi a vért, ami fokozza a vérrögképződés kockázatát.
- Sarlósejtes anémia: Örökletes betegség, amelyben a vörösvértestek alakja kóros, félhold vagy sarló alakúvá válik, ami akadályozza a vér áramlását és fájdalmat, valamint szervi károsodást okozhat.
Laborvizsgálatok és a vörösvértestek
A vérképvizsgálatok során gyakran ellenőrzik a vörösvértestek számát (RBC), a hemoglobinszintet és a hematokrit értéket. Ezek a mutatók segítenek diagnosztizálni az anémiát és egyéb vérképzőszervi betegségeket. Normál vörösvértestszám általában: - Férfiaknál: 4,7-6,1 millió sejt/mikroliter - Nőknél: 4,2-5,4 millió sejt/mikroliter
Összegzés
A vörösvértestek nélkülözhetetlenek az oxigén szállításában és a test energiaellátásában, és a csontvelő folyamatosan termeli őket, hogy fenntartsa a megfelelő oxigénszintet a szervezetben. Az egészséges vörösvértestszám és megfelelő működés alapvető fontosságú, hiszen azok rendellenességei komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Fordítások
- vörösvértest - Értelmező szótár (MEK)
- vörösvértest - Etimológiai szótár (UMIL)
- vörösvértest - Szótár.net (hu-hu)
- vörösvértest - DeepL (hu-de)
- vörösvértest - Яндекс (hu-ru)
- vörösvértest - Google (hu-en)
- vörösvértest - Helyesírási szótár (MTA)
- vörösvértest - Wikidata
- vörösvértest - Wikipédia (magyar)