könyv (1.1)
wymowa:
IPA/ˈkøɲv/ ?/i
znaczenia:

rzeczownik

(1.1) bibliot. książka
(1.2) eduk. podręcznik
(1.3) liter. księga (część dzieła literackiego)
(1.4) książka, księga (do zapisków)
(1.5) urz. księga, książka
(1.6) książeczka (dokument)
(1.7) hand. księga
(1.8) bank. książeczka
odmiana:
(1)[1]
przykłady:
składnia:
kolokacje:
(1.1) álmoskönyvdaloskönyvénekeskönyvgyermekkönyvhangoskönyviskolakönyvképeskönyvkifestőkönyvkönyváruskönyvbarátkönyvbírálatkönyvégetéskönyvjegyzékkönyvkereskedéskönyvkereskedőkönyvkiadáskönyvkiadókönyvkiállításkönyvklubkönyvkölcsönzéskönyvkötéskönyvkötészetkönyvkötőkönyvmolykönyvnapkönyvnyomtatáskönyvszekrénykönyvtárkönyvterjesztéskönyvvásármesekönyvnótáskönyvszakácskönyvtankönyvútikönyvverseskönyv
(1.2) ábécéskönyvkézikönyvnyelvkönyv
(1.4) emlékkönyvosztálykönyvpanaszkönyvvendégkönyvzsebkönyv
(1.5) anyakönyvpostakönyvtelekkönyvtörzskönyv
(1.6) katonakönyvleckekönyvmunkakönyvpártkönyvtagkönyv
(1.7) árukönyvleltárkönyvraktárkönyvszámlakönyv
(1.8) betétkönyvcsekk-könyvtakarékbetétkönyvtakarékkönyv
synonimy:
(1.2) tankönyv, iskolakönyv
antonimy:
hiperonimy:
hiponimy:
holonimy:
meronimy:
wyrazy pokrewne:
rzecz. könyves, könyvelés, könyvelő, könyvelőség, könyvészet
zdrobn. könyvecske
czas. könyvel
przym. könyves, könyvelési, könyvelő, könyvelői, könyvészeti
związki frazeologiczne:
etymologia:
uwagi:
źródła:
  1. Rzeczownik „könyv“ stanowi wyjątek przy wyborze przyrostka tworzącego liczbę mnogą.
  NODES
Done 1