Refugee stories. Many Germans were refugees from Germany at the start of WWII. The author was a refugee. This is a frame story in which one refugee is telling another his story. It is loosely based on Hans Habe, a Hungarian American writer, friend. It was okay but not great. ( )

Good historical fiction about refugees from Nazis in early WW II Europe. It's a love story too. Told in flashback in Lisbon, Portugal, to another refugee trying to get to America. ( )

Faustba illő jelenet: egy rejtélyes idegen az éjszakában felajánlja az örök életet a kétségbeesett üldözöttnek – két, Amerikába szóló hajójegy formájában. Nem a lelkét kéri cserébe, hanem valamit, ami talán sokkal nehezebben adható (hisz mi is az a lélek? és hányan passzolják el fityingekért nap mint nap?): a figyelmét és a megértését. Persze nem csak az ő figyelme és megértése a tét, sokkal inkább az olvasóé, akinek lényegesen kevesebb tapasztalata van „menekülés a nácik elől” témakörben, mint e regény szereplőinek, úgyhogy Remarque-nak nincs könnyű dolga – de mint mindig, megoldja.

Merthogy Remarque nagy író. Persze helyenként itt is patetikus, meg didaktikus, de olyan koherens emlékezet-emlékművet épített, ami alighanem milliók látásmódját határozta meg a háborúval kapcsolatban. Talán az összes regénye beilleszthető egy sémába: az üldözőkre és üldözöttekre szétválasztódott Európa-képbe, ahol mindkét felet olyan erőteljes ecsetvonásokkal ábrázolja, hogy könnyen érthetővé váljék minden olvasó számára a szenvedés, és könnyen gyűlölhetővé a gonoszság. Talán ez az (irodalmilag esetleg kifogásolható) egyértelműség az, ami nyitottá teszi a remarque-i életművet: olyan iskolává, ahol különösebb előtanulmányok nélkül bárki pacifizmust tanulhat. És azt hiszem, sokan valóban tőle tanulták meg, milyen mocskos dolog a háború. Ilyen értelemben pedig talán még fontosabb író, mint amilyen nagy író. Köszönet neki. ( )

This novel was not written as an "Historical" novel, but could well stand as a definitive statement summing up a good deal of experience, and occuring in what is now the past. Unless, of course you are or have been a refugee. Then it is all too contemporary. A good retailer of personal relationships Remarque gives us a far more comprehensive treatment of the trope illustrated in the film "Casablanca". Remarque however, a refugee himself, packs a great deal more punch. Find a copy and read it, you will be better for doing so. ( )

The Night in Lisbon is a short novel, and I think Remarque's last. It is the story of German refugees fleeing from the invading Nazis in the opening months of WWII. It's a twist on the refugee story since they are Germans, but Remarque was one himself (a German refugee) during the war, although this book is purely fictional.

It is a story within a story, a frame tale. A refugee at a cafe begins to tell another refugee his story how he ended up there. His story involves romance and adventure, violence and terror, as Europe continues to slid into the nightmare of WWII. It is a very realistic account of refugee life on a personal level.

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Night_in_Lisbon ( )